Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


20. fejezet – Az új generáció hajnala

2021.09.12

Augusztus végén, egész pontosan harmincadik napján hárman álltunk a pályaudvaron, ahova nem sokkal korábban érkeztünk: feleségem, Lilly, jómagam, s azóta felnőtté vált lányunk, Chloé, aki Oxfordra indult tanulni.
-Jó pár év eltel, amióta abban a helyzetben voltam, mint most te. – szólaltam meg lányomhoz fordulva.
-Nem kell félned, nem lesz semmi baj. – mosolygott vissza Chloé.
-Mégis szeretném mondani, hogy vigyázz magadra.
És még az sem lepne meg, ha ott találnál rá a nagy szerelemre.
-Apádnak mindig ilyen jó humora volt. – nevetett közbe Lilly. -De lassan szállj fel, nincs sok idő indulásig.
-Rendben. Akkor majd jelentkezem, ha történik valami érdekes.
            Majd Chloé felszállt és valóban, perceken belül megindult az angol egyetemváros hangulatos falai közé. Lillyvel jó ideig álltunk még szótlanul, mindketten ugyanarra gondolva.
-Különös és kissé hátborzongató érzés is a másik oldalról szemlélni azt, amit mi éltünk át annak idején. A szüleink kikísértek a pályaudvarra, megvárták, amíg elindulunk és sokáig maradtak még, nem is tudva hirtelen, mit kezdjenek magukkal.
-Erről jut eszembe. Han és a húgod mindjárt itt lesznek.
            És valóban, öt perc sem telt el, és a kínai, valamint húgom is feltűnt, akik nagyjából akkor házasodtak össze, mint mi. Annak idején nem hittem volna, hogy így alakulnak a dolgok, mégis megnyugtat a tény, hogy tényleg minden rendben van.
-Annyi év telt el azóta a nap óta, igaz, barátom? – mondta Han, még mielőtt odaértek volna hozzánk.
-És mégis minden jóra fordult. – hagytam rá mosolyogva. -Xing lányotokat merre hagytátok?
-Bécsben maradt. Azon az állomáson fognak találkozni, ahol mi is megismerkedtünk.
-A történelem újra ismétli önmagát. – mondtam nevetve.
-Az én mosolygós bátyám bölcsessége. – nevetett fel szintén Molly. -És mégsem ismétli önmagát. Csak ugyanazon események zajlanak le más személyekkel, más korokban… – tette még hozzá gyorsan.
-Azt se felejtsétek el, hogy egy apró különbség azért van: Xing és Chloé unokatestvérek – figyelmeztetett még Lilly, mielőtt végül elindultunk volna.

            Mindeközben telt az idő, s a vonat megérkezett az osztrák fővárosba. Chloé kicsit összezavarodott, amikor látszólag felszálló utasok nélkül indultak tovább. Azonban, amilyen gyorsan összezavarodott, olyan gyorsan nyugodott is meg, meglátva egy árnyat a folyosón. Ezután alig fél perccel kissé bátártalanul benyitott hozzá egy félig kínai lány.
-Bocsi, az összes többi foglalt, bejöhetek?
-Xing, dee rég láttalak! Persze, gyere csak nyugodtan. – mosolygott rá Chloé.
            S a történelem elindította két unokatestvér örök életre szóló barátságát, amely olyan kalandokat élt át, melyeket halandó még csak álmában sem foghat fel, s mely a tér és idő egységét is áthidalva talál rá békéjére és legfőbb céljaira.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.